fbpx

Blog

Vízkereszt, ahogy akarjátok

Január 6. napja Vízkereszt ünnepe a keresztyén kultúrkörben. Biztosan tudtok mindannyian a házszentelésről meg a jószágitatásról, és ismeritek a szenteltvíz intézményét is.

De azt már nem biztos, hogy tudjátok, hogy a víz mitől lesz szentelt, és hogy mire képes ebben a minőségében.

A vízmágia hatékonyságának megértéséhez az első lépcsőfok, hogy tapasztalatunk legyen arról, hogy a víz feltölthető információval, közismert fogalommal élve: programozható. Több módszer létezik ennek igazolására, elég, ha rákerestek Emoto professzor kísérleteire, beméritek pálcával programozás előtt és után, vagy hasonlók. A lehetőségeknek csak a fantázia és az etika szab határt.

140106Mi történik, amikor vizet szentelnek? Egész egyszerűen az, hogy a szentelés szertartását végző személy feltölti a vizet a Fény információjával, gyógyító üzenettel, áldással, védelemmel.
Itt vagyok kénytelen lerombolni egy régi tévhitet. (Nem igaz, nem vagyok kénytelen. Örömmel teszem.) Ugyanis vizet nem csak pap szentelhet, hanem bárki. Bármilyen meglepő, a víz megszentelésének nem kelléke a reverenda vagy a Luther-kabát. Sőt – horribile dictu! – még a templom sem. A szenteskedő ábrázatról már ne is beszéljünk.

A víz megszenteléséhez két dolog kell: víz és egy Isten-gyermek. Ember. Gyermek. Asszony. Aggastyán. Akármelyik, bármelyik és minden emberi lény képes ezt a szertartást elvégezni. Sőt, messzebb megyek: el is végzi naponta többször anélkül, hogy tudna róla.

De ennyire nem szaladok előre.

A víz megszentelése abból áll, hogy egy ember valamilyen szertartás keretében, valamilyen módszer szerint koncentrált gondolatai segítségével programot helyez a vízbe, majd azt a vizet belehelyezi abba térbe, ahova szánta. Vagy felhinti az ajtófélfára, vagy megitatja a jószággal, vagy megissza maga, vagy kiönti Földanya testére. Ettől a tér, ahol él, dolgozik, alszik, átveszi a vízbe helyezett információt.

Általában évente egyszer végzik ezt a műveletet szimbolikusan, spirituális technikus segítségével, ami jól van így, mert az egyháznak is kell élni valamiből. De azért vész esetére jó, ha tudjátok, hogy valahányszor kézbe vesztek egy pohár vizet, az mindig átveszi azt az információt, amivel tele van a fejetek abban a pillanatban. Sőt, mi több: az elfogyasztott étel is tudja ugyanezt, csak trapézon.

Zárójelben pirulnék egy verset, midőn összehasonlítom, hogy eleink megáldották az ételt, aztán jött a néma csend, mert „magyar ember evés közben nem beszél” (hanem arra gondol, amit életében meg szeretne valósítani, hogy az étkezés szent ideje alatt ez az információ járja át a bevitt táplálékot és távolról sem azért, mert evés közben beszélni illetlenség, Mazsolák!). Ezzel szemben manapság mikor leülünk enni (ha leülünk enni), szól a mobil, nézzük a híreket, olvassuk a krimit és/vagy a napilapot. Aztán csodálkozunk, hogy került az életünkbe az a masszív felfordulás, amihez persze nekünk semmi közünk.

Tehát, Kedvesek, ha ki akarjátok használni Vízkereszt szent idejét, akkor használjátok ki! Saját gondolataitokat összpontosítsátok valamilyen számotokra kedvező üzenet köré és helyezzétek a tudatotokba, hogy ezt az információt átveszi a kezetekben tartott pohár víz, majd igyátok meg, vagy hintsétek szét, vagy öntsétek ki az Anyaföldre.

Ennyi a szertartás.

Mert „…Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan” (Fekete Könyv, valamelyik kis zsoltár).

Ezért nem kell várni a fehérgalléros nyalka legényre. Nyugodtan kezdjetek neki. Szeretettel, hittel, bizalommal, tudatossággal. (Majd folytassátok minden pohár vízzel, minden tányér étellel.)

Ezzel is úgy van, mint az Élettel. Képtelenség hibázni.

Pálcák a kézben, áldás az úton.