Oldal kiválasztása

Július első napján napközben a Hold és a Jupiter együtt fog állni a Szűz csillagkép jövőbe lépő lábánál, a Mars-Plútó szembenállást pedig még Tompika is érezni fogja.

Kép: pinterest.com

Kép: pinterest.com

Ez annyit jelent, hogy ha van tiszta vágyunk, éles és érzelmekkel átitatott jövőképünk, akkor most itt az idő és megvan az erő megtenni az adekvát lépéseket. A változásokat az életúton keresgéljük. Lehetőség van most fejlődni, magasabb szintre lépni, önmagunk álarcait meghaladni. Csak emlékeztetőül írom, hogy a pillangó a báb szempontjából a halált jelenti, a lényecske teljessége szempontjából azonban csupán transzformáció, új szintre emelkedés, sorsforduló. És minden egyes pillanatban mi választunk szemszöget: a bábét, vagy a pillangóét.

Ha napközben elcsendesedünk (írhatom a meditációt, de már néhány percnyi meztelentalpas séta a füvön is megteszi), könnyebben emelhetjük lelkünket Istenhez. Észrevehetjük a harmóniát életünk nagyobb ívű történéseiben, sugallatok, megérzések érkezhetnek a jövő érdekében teendő lépések vonatkozásában.

Jó idő lesz ez az imádságra. Ezzel kapcsolatban az a varázslat, hogy az ember nem azzal fejezi be, hogy kidumálta a kéréseket és panaszokat Istennek, oszt’ Ámen. Hanem a duma után elcsendesedik, és vár. Válaszra vár, hagy időt és teret az Igazság Forrásának, Istennek, az Örökkévalónak (hívjuk bárhogy).

Előbbi esetben úgy viselkedünk, mint az óvodás, aki behadarja a szobába a mondanivalóját, majd rácsapja az ajtót a bent lévőkre, anélkül, hogy megvárná a reakciót. A második esetben asztalt terítünk, meghívjuk az istenünket, elmondjuk Neki, ami a lelkünkben van, majd megtiszteljük azzal Őt is és magunkat is, hogy megvárjuk a választ. Aztán szépen megköszönjük az ebédet, sietség nélkül, szelíd ritmusban. Döntsétek el, Isten helyében Nektek melyik megoldás tetszene jobban…

Pálcák a kézben, áldás az úton.