Oldal kiválasztása

Befelé fordulós ünnep lett ez a mostani. Szokásommal ellentétben ezúttal nem írok bolygóállásokról. Aki figyeli, tudja úgyis, aki nem figyeli, érezheti saját bőrén, saját lelkében.

Befelé vagyunk most. Részint külső kényszer hatására, de ha azt valljuk, hogy minden belőlünk indul és értünk van, akkor illeszkedik ám a Rend-szerbe ez a mostani időszak is. Ideje van, hogy magunkba nézzünk, hogy megengedjük, lekísérjük, támogassuk a belső változás, a bennünk zajló tisztító folyamatokat.

Igen, ez az ünnep csendesebb. A nagycsaládok nem ülnek össze. Viszont attól a Feltámadás még megtörténik. Ott, ahol vagyunk, azzal, amink van. Húsvét misztériuma minden évben elhozza ajándékait. És EZ a valódi örömhír: a fizikai szint uralásának, átlényegítésének képessége, ami a MAGára ébredt ember (=Mágus) sajátja.

Igen, tudom, hogy sok templomban dúl a fekete mágia. Ne higgyetek a fára szegezett véres holttest bálványának. Krisztus Jézus igaz tanítása az üres kereszt, az üres sír. Ezeket a jelképeket kellene minden oltárra tenni, főleg most.

Külső rendelet kényszerít most bennünket arra, amit önszántunkból kellett volna megtennünk jó ideje. Maradunk otthon. Ugyan a szabad mozgásunkat korlátozzák a „körülmények”, de gondolkodni (vagyis a józan paraszti eszünket használni) egyelőre még szabad.

Szabad a bábszínház függönyei mögé látnunk.

Nem mondom, hogy tóduljunk ki csoportosan tavaszt ünnepelni a rétekre, hogy öleljük át, akit szeretünk. Nem mondom, mert ez ma lázításnak és szabályszegésnek minősül. Törvénytisztelő állampolgárként azt mondom: tartsuk be a szabályokat most, mert hiába érezzük esetenként szigorúnak és észszerűtlennek, ezek most még azok a pillanatok, amikor bőven tudjuk az eseményeket a magunk hasznára fordítani.

A húsvét a feltámadás és az új program adásának (=lásd még a húsvét hétfőről szóló írásomat az információval feltöltött víz mágiájáról) ünnepe. A valódi misztérium meg- és átélését most (sem) korlátozza semmi. Vegyétek észre, kérlek. Most még abban az időkapuban állunk, ahonnan bármelyik irányba elindulhatunk: a FÉL-elem és az EGÉSZ-ség felé is.

A trükk ezúttal abban áll, hogy bármelyik irányt válasszuk is végül, mind együtt megyünk. Ezúttal nincs olyan, hogy valaki a magasabb tudatossági szintjével a hóna alatt külön úton jár. (Vagyis van, de csak statisztikailag mérhetetlen arányban.). Most – ha úgy tetszik – tesztet írunk, és a végén mindannyian abba az irányba mozdulunk el, amit az összesített vizsgaeredmény lehetővé tesz.

Hát így tessék érteni az idei Feltámadást. Felelősséggel, aki akarja: főnixesen. A spirituális (privát véleményem szerint ily módon racionális és reális) világban EZ a felelős hozzáállás, az egyén felelőssége.

Pálcák a kézben, áldás az úton.