Oldal kiválasztása
Kép: siasat.pk

Kép: siasat.pk

Csütörtökre aktív már az az energia, ami felpiszkálja kapcsolati szabadságvágyunkat. Nem is kizárólag és feltétlenül párkapcsolati vonalon, jóllehet az is fontos.

Ismét reflektorozódik a családi elengedések problémaköre. Hogy a szülő nem azért van, hogy lelki súlyokat pakoljon csemetéjére, és szeretetnek álcázott lelki függőségekkel nehezedjen rá.

És a gyerek sem azért van, hogy – egyébként felnőtt – szüleit el- és beszámoltassa, követeljen tőlük vagy rendelkezzen idejükkel, anyagi és érzelmi forrásaikkal.

Legyünk arra tekintettel, hogy kortalan, időtlen, halhatatlan szellemlények vagyunk, akik éppen gyermek és szülő, testvér és barát, férj és feleség szerepeit alakítjuk. Holnap új színdarab kezdődik, és talán tökéletesen felcserélődnek a szerepek és a jelmezek, de mi – a színészek – ugyanazok maradunk. Ezért hát felesleges ezt a mostani szereposztást túl komolyan venni.

Értsük ezt meg, mert erről a startkőről ígéretesebb kezdeteket produkálhatunk, legyen szó akár új életről, akár változtatásról, akár a régi szeretet átlelkesítéséről.

Pálcák a kézben, áldás az úton.