Aki frászt kap a Teliholdtól, ne nagyon örüljön, hogy elmúlt. Maradt még az égen tartalékban olyan Laokoón-csoport, ami biztosítja a teljes lelki felfordulást, hamvunkból újjászületést és a megfelelő mennyiségű könnycsepp elpotyogtatását. Folytatódnak a szélsőséges lelki tapasztalások, míg rá nem ébredünk, mik azok az igazságok, melyeket meg kellene élnünk, melyeket ki kellene mondanunk (figyelmünket fordítsuk itt a család, a múlt, illetve – halmozottan hátrányos esetben – a családi múlt témakörére).
Az anyagi világ változásai, a „körülmények” nyilvánvaló módon hatnak lelkünkre. Tiszta sor. A haladó matematikát az jelenti, hogy felismerjük: ugyanez ugyanúgy visszafelé is igaz. A lelkünk képes formálni az anyagi világ történéseit. Később ráébredünk: a lelkünk rezdülései, titkos késztetései, vágyai vesznek minket körül anyagi manifesztációként. És az egyik legizgalmasabb lelki vargabetű, hogy az önmagunknak ásott szívatógödröket nevezzük aztán el sorsnak meg karmának, amikre rápakolhatjuk haragunkat és vádjainkat, ügyesebbek még a felelősséget is. Lássuk be: csak egy isten lehet ekkora játékos.
Ezek a napok kiválóan alkalmasak lelki dolgaink megbeszélésére. Korszakos hatás, hogy ideje van a mély lelki összegzéseknek, fokozottabban igényeljük a lelki moszathegyek tisztítását. Ezeket a munkáinkat most segíti a kommunikáció. A beszélgetéssel (ide tartozik a kimondása mindannak, aminek ki kell jönni) tiszta helyzetet teremthetünk.
A spiritualitás megjelenhet érzelmi és gondolati síkon egyaránt. Ma akarunk érteni, vágyunk tanulni. Röviden ez annyit tesz, hogy a forrongó érzelmek elől most nem bújhatunk az elme hűvösébe, mert az elme is vitustáncol. Új ötletek, sugallatok, villanó, gyors észjárás… mindenki azon dolgozik, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a játszótéren.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
