Oldal kiválasztása

Valószínű, hogy a csütörtök is inkább az elmélyülés, befelé fordulás jegyében vonul be a köztudatba. Komoly energiák talán csak (pár)kapcsolati téren lobognak, ahol viszont érdekes kérdés lehet, hogy felvállaljuk-e a konfliktusokat, ha úgy hozza az élet, vagy hagyunk mindenkit a fejünkön ugrálni csak azért, hogy csend legyen.

Egyik-másik embernek nehéz ezt elfogadni, de a konfliktusokra olykor szükség van. Azért, hogy észrevegyük: mekkora erő lakozik bennünk. Vagy azért, hogy kilépjünk a mártír-szerepből és kezünkbe vegyük az életünk irányítását akkor is, ha ez nem tetszik a nagyérdeműnek. Vagy más miatt. A lényeg, hogy a konfliktusokat nem érdemes keresni, de előlük menekülni sem.
A konfliktus olykor harmónia – álruhában.

140320Néha viccel azzal a Sors, hogy konfliktusok felvállalása vezet minket el a harmóniához. A harmónia tulajdonsága pedig, hogy mindig szeretne megvalósulni. És ez a törekvése olykor fényevesztett, keserű helyzeteket billent ki a nyugvópontról.

Figyelem! A harmónia nem egyenlő a langyos vízzel! Mostanában kaptunk arra újra esélyt, hogy a harmóniát megvalósítsuk a fizikai világban. Ez eddig rendben is volna. Csak az ember hajlamos arról megfeledkezni, hogy a párkapcsolati szépségek és a szívderítő egyensúly csak akkor talál otthonra körünkben, ha a múlt fránya szennyesét kilöbböltük előtte. Bezony. A múlt hazugságainak, terheinek, mocskának és egyéb hordalékának magasnyomású vízsugárral és forró gőzzel kell eltávoznia életünkből ahhoz, hogy a tiszta hokedlire ráülhessen az idill.

Na jó, talán nem forró gőzzel, mert olykor a langyos lemosás is elég. De a lényeg úgy is az, hogy tisztaság legyen.

Pálcák a kézben, áldás az úton.

 

Fotó: alphacoders.com