fbpx

Blog

Szemfényvesztés

Most néhány tartalmas napon keresztül van nekünk egyszer a lélek művészete, plusz az anyagi világban megjelenő végletes és radikális változások, a kettő közötti kapcsolat jellege pedig szubtilis, „mágikus”. Ezeket és ezek analógiáit aztán kombinálhatjuk aszerint, amilyen megélést szeretnénk magunknak.

Ha lelki kapcsolatot szeretnénk anyagba hozni, itt a lehetőség. Ha kapcsolati szinten akarunk radikális változást a spiritualitás segítségével, azt is lehet.

Azért itt megtorpannék egy pillanatra amúgy gondolatilag. A szerelmi mágia alacsony szintjét persze nem tilthatom meg senkinek, de szeretettel figyelmeztethetek mindenkit: ha ilyesmibe kezdenénk, annak több hátránya lenne, mint előnye.

Dőljetek hátra, mesélek.

Kép: alphacoders.com

Kép: alphacoders.com

Van olyan, hogy szerelmi kötéssel összetoldozni-foltozni két (vagy több) embert?

Igen, van.

Tegyük fel, hogy úgy hiszem, beleszerettem Selymeslovú Királyfiba. Megtanulom a szerelmi mágia valamely (vagy minél több) válfaját, és alkalmazom is serényen, imígyen összegubancolva kettőnket. Királyfit onnan kezdve le se tudom vakarni a szoknyámról, non-stopra garantált nekem a bárgyú, bekoxolt nézése, ami csak engem lát tökéletesnek, sőt, nem is lát semmi mást, csak engem.

Kérdezem: mennyivel vagyok több, mennyivel vagyok boldogabb?

Kezdjük azzal, hogy ha nem ismerem magam, nem tudhatom, mi jelent meg valódi vágyként életemben, és mit akarok azért, mert nincs jobb dolgom, vagy mert nagyon hatottak rám a TV-reklámok.

Folytassuk ott, hogy ha egy kapcsolat előre (még a születés előtt) eltervezetten benne foglaltatik két ember életregényében, akkor azt onnan bajosan lehetne kiirtani. A megvalósulás csak idő kérdése, mégpedig nagyjából annyi idő kérdése, amennyi ahhoz kell, hogy mindkét ember elérje azt a szintet, ahova a találkozást tervezték. Ennek pedig nem secundum a mértékegysége, hanem személyiségfejlettségi ráta.

Továbbá ott van az is, hogy ha mechanikusan tekerjük előrébb az órát, attól még nem lesz hamarabb este, illetve ha az órát áterőszakoljuk a bangladesi időzónára, attól még nem termünk ott. A természet rendjében nem a boly építi a hangyát.

Végül: amíg az ilyen erőszakolt kötések hatnak, addig nem csak két ember nem tudja élni az előre tervezett életét, hanem mindazok sem, akikre ez a vis maior hatással van. Szerintetek a köztes létben ezért hány jó pont jár?

Ráadásnak: mit gondoltok, mennyivel több egy ilyen kapcsolat, mint az, amely egy szabadon kiválasztott és készpénzzel kifizetett műanyag babával fűzne össze? Merthogy az érzelmi élet és a szellemi magasságok kb. ugyanott vannak mindkét esetben.

Olykor a viszonzatlan érzelmek által tanulunk saját magunkról. De soha, semmilyen reménytelen érzelem nem ment fel a mások sorsába való belebarbárkodás következményei alól. És őszintén: mennyit ér az a szenvedély, amit egy szertartás idézett elő? Milyen érzés azzal a tudattal létezni, hogy ha feloldanám a kötést, Életem Társa fénysebességgel robbanna el az életemből, és úgy érezné magát, mintha másnaposan egy szörny mellett ébredt volna, meghitt pozitúrában?

Ne, Kedvesek. Ne használjatok szerelmi mágiát alacsony szinten, ha kérhetem. Lépdeljetek felfelé az ösvényen, figyeljetek befelé, és megérzitek, ki az a Társ, akiért érdemes kinyújtanotok a kezeteket. Megismerési könnyebbség lesz, hogy amikor ő is felismer, ő is nyújtja a kezét, ujjaitok a kettőtök között lévő láthatatlan fonál mentén, feleúton találkoznak.

Pálcák a kézben, áldás az úton.