Kép: pinterest.com
Bizonyára az Urak is látják, hogy „női vonalon” nagy a mozgolódás. Egy csomóan megváltozunk/megváltoztunk, más lett a hozzáállásunk, másnak örülünk, mint anno anyáink. És ezt sokszor meglehetősen ügyetlenül kommunikáljuk. Sokszor csak a nyűgösségig, hisztiig jutunk el.
Önmagamban, saját bőrömön érzem én is ugyanezt a változást. Hallom a körülöttem lévő nőktől, hogy nincsenek Férfiak, hogy egyedül kell maradni, ha az ember elutasítja a megalkuvást. Pedig szerintem Férfiak igenis vannak. Csak (a) rejtőzködnek, (b) kapkodják a fejüket a sok változás közepette, és kivárnak. Várják, hogy csendesedjen a légkör. Nos… szerintem nem fog. Nélkülük nem.
Éppen ezért most létrehoztunk egy alkalmat az Uraknak, speciálisan. Mert úgy érezzük, hogy csatákkal, kritizálással, elvárások támasztásával sehova nem jutunk. Kipróbáltuk már ezeket a múltban, és egy ideje tudatosan egyéb módszerek mellett döntöttünk. Olyanok mellett, amelyek senkiben nem keltenek szorongást, megfeleléskényszert, vagy „kevés vagyok”-érzést. Az eddigiekhez képest mást, amiben mi is komfortosan mozgunk.
Új kapcsolati keretrendszert vágyunk alkotni az Urakkal együtt, közösen. Mert már nem a fele-ség állapotát célozzuk, hanem az egész-ség minőséget. A Férfiakkal együtt. Magasabb szinten, mint korábban.
Létrehoztunk egy alkalmat a nyitott gondolkodású Férfiaknak, hogy megismerhessük egymás megváltozott világképét, új pozícióját. Hogy közösen alakítsuk ki az új lovagi kódexet. Ahol hölgyek és urak együtt alkotnak, közösen teremtenek. Mindenki abban a pozícióban, amiért a Földre érkezett. Tettük mindezt önös érdekből: az új korszak királylányai másfajta lovagokról ábrándoznak, mint anyáik és nagyanyáik.
Alkalmat teremtettünk azoknak, akik hajlandók feltarisznyázni magukat, felcsatolni a kardjukat és hosszú évtizedek, talán évszázadok után hajlandók új utakon indulni szerencsét próbálni; elnyerni végül szerelmet, egész királyságokat.
