fbpx

Blog

Figyelj oda!

“… zörgessetek és megnyittatik néktek.”

Jézus azt mondta, hogy kérjünk, és legyünk nyugodtak afelől, hogy megkapjuk, amit kértünk. Utána pedig megkért minket, hogy gondolkozzunk már az eszünkkel: hát ha mi (anyagba ragadt, körbe-körbe robogó talajtúrók) kezünket-lábunkat törjük, hogy megadjuk a gyermekünknek, amit kér tőlünk, vajon az égi Atya azon van, hogy minél mélyebben szívasson bennünket?

Finoman és kedvesen utal arra Jézus, hogy ne alázzuk le a Fény Atyját saját rosszhiszemű gondolkodásunk alapján és ne feltételezzük róla, hogy puszta kiszúrásból dafke mélyebbre nyom minket a pöcegödörbe, amikor azt kérjük, húzna ki minket onnan.

De tényleg: ha imával fordulunk az Atyához, kérünk valamit Tőle, majd aggódni és kételkedni kezdünk… nem mi magunk köpjük szembe a teremtőnket? Nem mi magunk alázzuk meg kételyeinkkel és félelmeinkkel azt, aki hanyatt-homlok igyekszik segíteni minket? Van az a vicc nyuszikáról, amikor kölcsön akarja kérni a medve fűnyíróját és agyal a medve házához vezető úton… Hát ez is pont olyan.

Kérni valamit, és közvetlenül utána a legmélyebb bizalmatlanságról tanúbizonyságot tenni… na, szerintem EZ istenkáromlás.