fbpx

Blog

Lelkünk súlya

A Szaturnusz és a Vénusz csillagképi környezete a jövőre, a Skorpió jele ugyanakkor saját mélységeink felé irányítja a figyelmet. Holnapra azt javaslom megfejtésként, hogy nézzünk mélyen a lelkünkbe, fedezzük fel lelkünk mélyén tükröződő önMAGunkat annak érdekében, hogy jövőnket megtisztíthassuk az álcáktól, hazugságoktól, képmutatástól.

Kép: alphacoders.com

Kép: alphacoders.com

A Mérleg ideájához szervesen hozzátartoznak a súlyok is itt, a fizikai világban. Biztosan emlékeztek a régi, mechanikus mérlegekre, ahol az egyik serpenyőbe ment a két kiló alma, a másikba a kétkilós vasdarab, és jött a kérdés, hogy „két és fél lett, maradhat?”. A spirituális úton annyiban más a helyzet, hogy csak a Mérleg egyik serpenyőjében tud súly lenni. Abban, ami az emberi létre, a fizikai világra vonatkozik. A Mérleg másik serpenyője az isteni világokat jeleníti meg, ahol pedig nincsen más, mint Szeretet és Fény, mindkettő súlytalan.

A materiális szemlélet azt sugallná, hogy ez eleve vesztes helyzet, esélyünk nincs egyensúlyba kerülni. Holott ez távolról sincs így. Mert a kilogrammok világán túl látva rádöbbenünk mindannyian (előbb vagy utóbb), hogy ebbe a világba is lehozható a Fény és a Szeretet. És hogy ők képesek felülírni, semlegesíteni a lelkünket lehúzó fájdalmakat, bánatot, gyűlöletet. Így áll elő a paradoxon, hogy bár egyre többet teszünk bele (szeretetből, fényből, megértésből), annál könnyebb lesz a kosár. Ez a mód, ahogyan könnyíthetjük, fényesebbé tehetjük saját jövőnket.

Kérlek, ne higgyétek el, tegyétek próbára nap mint nap ezt az állítást!

Tetszetős elméletekből akkor válik mindez valósággá, amikor saját bőrünkön érezzük, hogy a Szeretet igenis képes tisztítani múltat is, jövőt is. Hogy saját arcunkban mindig, de mindig felfedezhetjük Istenét, és hogy egyszerűen nem létezik olyan, hogy szemünk sugarában ne vehetnénk észre a Mindenség teremtőjét.

A láthatatlan síkokon mindez egyértelmű. Azért születünk fizikai síkra, hogy erről legyen tapasztalatunk is. Hogy szabadon választhassuk a szeretetet. Nem azért, mert (a szocialista hiánygazdálkodás mintájára) nincs más, hanem azért, mert lelkünkben érezzük, hogy ez a megoldás.

Pálcák a kézben, áldás az úton.