Kép: swimming.sportchannel.co
Habár a kedd hagyományos értelemben munkanap, azért érezhető lesz még valami az ünnepi légkörből. A „két ünnep között” mindig sajátosan lebegő peremállapot. Már nem karácsony, de még nem Szilveszter éjjel. Nem cseréltünk naptárat, de már be van készítve a következő év, átírva a fontos dátumok, telefonszámok. (Van még valaki rajtam kívül, aki papírnaptárral bíbelődik???)
Ilyenkor, a naptári év végén érdemes átgondolni, mit végeztünk az elmúlt időszakban, és mit tervezünk a következőben. Nem azért, mert a bolygók mondják, hanem mert hasznos ez mindenképp. És az ilyen ég-és-föld-közötti napok éppen alkalmasak az ilyesféle leltárkészítésre.
Most harmonikusak a gondolataink, netán megmutatkozik szépirodalmi vénánk is. Ha így alakul, nyugodtan essünk rabul egy-egy versnek, szép gondolatnak. A beszéd, az írás, a gondolatok kifejezése is lehet művészet. Sőt! Az odafigyelés is definíció szerint művészet. Hogy kevesen alkotnak ebben a művészeti ágban, attól még az…
Ha gondoljátok, lehet ez az időszak a figyelemé. A koncentrált figyelemé, méghozzá. Amikor befelé is, kifelé is teljes önvalónkkal figyelünk. Megvan az a hangulat, amikor nem nyomkodjuk a telefont, nem kirakatot nézünk, vagy a kávézóba belépők különös frizuráját? Amikor az egyetlen dolog, ami számunkra valóságos, az beszélgetőpartnerünk tekintete? És a szavak alól és mögül félénken kukucskáló gondolatok, érzelmek?
No, most EZT lehet kiválóan gyakorolni.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
