Kép: fineartamerica.com (Penny Golledge: The Fool)
Pénteken már erőst érezhető lesz a Nap és az Uránusz együttállása (és ez az energia kitart egész hétvégén – érzékenyebbeknek még a jövő hét első napjai is ennek a hatásnak az égisze alatt telik). A pénteki extra segítséget az adja, hogy a Hold a Merkúrral táncol, ami miatt könnyebben beszélünk érzelmeinkről és fogékonyabbak vagyunk az érzelmi stabilitást hozó gondolatokra.
A Napnak és az Uránusznak a kapcsolatában mindig megjelenik a tisztulás (a tisztázásra való igény) és a szabadság. Ilyenkor cselekvően teszünk ezek érdekében, és igyekszünk világosan látni, hogyan jelennek (vagy jelenhetnének) meg ezen minőségek életünkben.
A Nap a „cselekvő én”, a Király, a hatalom. Az Uránusz pedig a különlegesség, szokatlanság, zsenialitás. Ő a Bolond. Vizsgáljuk csak meg közelebbről!
A Király és a Bolond kettőse bizonyos szempontból lefedi az Élet teljességét. A Bolond bohókás, vidám figura. Működése nyomán mosoly fakad, létezését könnyedség kíséri. Látszólag semmi hatalma, azonban szabadsága teljes és korlátlan. Szellemi értelemben legalábbis mindenképp.
Hogy miért?
A Bolond az egyetlen, aki bármit (ténylegesen bármit) mondhat a Királynak anélkül, hogy megtorlástól, vagy egyéb negatív következménytől kellene tartania. Görbe tükröt tart a hatalom birtokosának, melyben az megláthatja valódi önmagát. A Királyt gúzsba kötik az egyházi és világi érdek- és megfelelési rendszerek, gazdasági mutatók, megállapodások, diplomácia, és a többi nyalánkság. A Bolond ezzel szemben mindig a mostban létezik, arcán szelíd mosollyal. A Bolond – és itt elég csak a Mátyás királyról szóló mesékre visszaemlékeznünk – valójában határtalanul bölcs. Mert képes túllátni a függönyön. Átlátni embereken, szituációkon, álcákon. Világokon.
Boldog az a Király, aki bölcsen használja hatalmát. Boldog az a Király, akinek a Bolond a legfőbb tanácsadója.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
