Szerda a lelkierő napja lesz. Érzelmi energiáink belső rendünk újraértelmezését segítik. De ami ennél lényegesebb, hogy ráérzékelünk azokra a helyzetekre, ahonnan ideje eltávolodnunk és ehhez a lépéshez meg is kapjuk az erőt.
Aki érdekelt néminemű jogi útra terelt (főként anyagi, és/vagy családi természetű) témákban, most mindkét félnek előnyös, békés megegyezést, tárgyalásos megoldást találhat az orra előtt.
Másik vonatkozása az égi játszótérnek, hogy elérkezett az időszak, amikor az érzelmi igazságok hoznak harmóniát életünkbe. Konkrétan pl. az, hogy nem elhazudjuk bizonyos rég jelenlévő érzelmünket, hanem vagy megértjük, vagy megéljük, vagy kibeszéljük, vagy d.) mindhárom, ebben a sorrendben. Építő jellegű érzelmek kiárasztása azért előnyösebb.
Művészi alkotásainkban segítségünkre lehet a meditáció, és mostanában a művészetek is inkább érzelmi szempontból hatnak ránk: sokkal inkább átérezzük, mintsem megértjük az élet nagy tanításait. Lesz majd szerepe a megértésnek is, de más értelemben. Az is elképzelhető, hogy érzelmeink tanulságai, érzelmi bölcsességünk inspirálják művészi kreativitásunkat, ami már szintén haladó fokozat.
Annak, aki hozzám hasonlóan a Vágy pártját fogja (el ne engedje!), van tovább is. A megélt vágy, a fizikai szinten megjelenő művészet (igen, a szerelem művészete is ebből a kalapból pislog kifelé) az átélt érzelmek tanításával együtt hordozza a teljesség erőit. Itt firkantanám margóra, hogy kár olyasmi ellen harcolni, ami Sorsunkba van írva. A vágynak mindegy, mi viszont kötekedősek és mogorvancok leszünk, ami árt a szépségnek.
És hogy néz ki a megértés, ha szerelem és vágy van terítéken? Nos, összpontosított gondolataink erejével megérthetjük, milyen konkrét lépéseket tehetünk a harmónia, vagy éppen egy rég a levegőben vibráló szerelem beteljesülése érdekében.
Aki még nem tikkel ezektől az eretnek gondolatoktól, az olvashat tovább. Ebben a néhány csodás napban esélyt kapunk, hogy megértsük, mi köze van az erotikának a misztikához, miképpen lehet ima az ölelkezés. A bátrabbak elmehetnek odáig a gondolkodásban, hogy megfejtik: vajon miként lehet a művészet is, az anyagban megélt szerelem is beavató tapasztalat.
Nagyon lényeges kérdés (változatlanul oroszlánlelkülethez beszélek), hogy milyen módon szolgálják vágyaink önnön spiritualitásunk, saját transzcendens működésünk megértését, és miért feleslegesek az elfojtások. (Miért, feleslegesek? Igen, Armand, azok.)
A kibogozott eredményt szükségtelen világgá kürtölni, de azért a válasz jó, ha megvan. Belül.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
