Kép: corrinekenner.typepad.com
Április első napját a bolondok napjának tartjuk, és bevett szokás szerint megtréfáljuk egymást, ami teljesen rendben van. Ennek a napnak a szimbolikája is rendkívül érdekes, hiszen a szakrális rendszerekben (és az ezekből építkező mondákban) a bolond az egyetlen, aki következmények nélkül, egyenesen és nyersen megmondhatja az igazat a teljhatalmú uralkodónak. A bolond szinte már szent (egyes kultúrákban a bolondokat vallásos tisztelet övezi); valahogyan a két világ peremén egyensúlyozva segít a komolyból játékot, a játékból komolyat csinálni. A bolond mutatja meg a tréfa, a karikatúra segítségével a helyzetek valódi arcát.
Miután pedig mindannyian saját életünk királyaként üzemelünk, szükségképpen ott kell legyen bennünk a bolond is.
Ha nem vesszük észre, érdemes óvatosnak lenni. A Teremtésben ugyanis nem létezik nyomdahiba.
Gőg, rátartiság és önzés ellen használjunk humort, öniróniát, kedves könnyedséget.
Aztán figyeljük, mi történik.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
