Kép: alphacoders.com
Hétfőn délelőtt és kora délután előfordulhat, hogy háklisak leszünk, ha valaki megtámadja valamely hitrendszer-elemünket. Ha megkérdőjelezik, amit igaznak vélünk. Vagy ha úgy érezzük, hogy megkérdőjelezik, amit igaznak vélünk.
Nem ez lesz az optimális ideje a filozófiai vitáknak, mert most erős érzelmi kitettség lesz „kinek van igaza”-fronton, és az ilyesmit jobb hűs fejjel megbeszélni. Ehelyett érdemes rálátni, hogy mindenkinek van saját igazsága, de végső soron úgyis csak az számít, hogy szeretettel tudjunk mindenki felé fordulni, akkor meg tök felesleges vitatkozás közben egymás nyaki ütőerét tépdesni foggal.
Előfordulhat, hogy szükségét érezzük némi elmélyülésnek, befelé fordulásnak. Nyugodtan végezhetünk most valamilyen olyan tevékenységet, ami megfelelően monoton ahhoz, hogy engedjen befelé figyelni és elmélyülni (ugyanakkor kitakarítani a gondolati zűrzavart), viszont nem baj az sem, ha közben fizikailag elfáradunk. Ilyen lehet pl. unalmas terepen futni, ugrókötelezni, vagy hasonlók. A lényeg a tavasz és a friss levegő.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
