A hét úgy indul, hogy a két lélekbolygó és a két erőbolygó vegyes párost játszik. Bárhogy csavarjuk, a lelkierő rulez.
Kép: alphacoders.com
Ér lélekből cselekedni, érzelmi inspirációból játszani. Figyeljetek oda az ihletett pillanatokra is, csodákat lehet alkothatni a kegyelemnek ezekben a szent perceiben.
Megtörténhet az is, hogy valami hirtelen elmúlik, valami véget ér, valaki elköszön. Talán végleg. Rendben van ez is. Amit a köznyelv halálnak hív, csupán bújócska. Ez pedig itten, a földi létezés, ez gyermeki lelkek játszótere.
Mostanában sokan mennek. Sokan mennek fiatalon, hirtelen, látszólag minden ok nélkül. Valójában azonban mindennek komoly oka van, és semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az önmagát sajnáló földi embert talán vigasztalja a gondolat, hogy az elválás időleges. Akik szeretik egymást, akik a lélek szintjén kapcsolódtak össze láthatatlan síkokon, azok nem tudnak örökre elszakadni. Sosem.
A búcsú átmeneti, és a kommunikáció sem lehetetlen. Csak épp nem e-mail-en zajlik. Aki távozik, annak az a dolga, hogy előre nézzen; aki marad, az pedig ne kapaszkodjon – engedje útra az indulót. Segítsen azzal, hogy nem köti meg, hanem eloldja. Hálával, szeretettel.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
