Kép: design-site.net (Arabian Market)
Érzelmi értelemben még mindig hatnak azok az energiák, amelyek segítenek mélyre mennünk, ha szeretnénk. Ugyanakkor szellemi téren itt az ideje egy kis könnyedségnek. A vakációtól függetlenül felcsaphat bennünk a tudásvágy lángja (nem feltétlenül a dohszagú tudásra gondolok most), vagy minden ok nélkül elkezdhetünk vágyakozni messzi tájakra.
Jó ilyenkor utazni, jönni-menni, megismerni.
Jó ilyenkor csak úgy elcsenni az Élettől egy-egy napot, és minden cél nélkül lődörögni, közben beszédbe elegyedni quasi ismeretlenekkel. Az ember nem is hinné, mennyi humor, mennyi gyakorlati bölcsesség lézeng az utcán. No persze… ehhez kell a szem, amivel látni is lehet. Mert a tanító sokszor úgy néz ki, mint egy napon olvasó hajléktalan, vagy mint egy szószátyár nagymama a parkban. Aztán ha az ember nem fordul sarkon, érik ám a meglepetések vagonszám.
Kipróbálni ér!
Pálcák a kézben, áldás az úton.
