Kép: alphacoders.com
Bármerre nézünk életünk mezején, azt látjuk, hogy az igazán komoly elakadások és blokkok mélyen a tudatos létezés szintje alatt lapulnak. Ebből a szempontból tök mindegy, hogy előző életből hozott, vagy „tanult” dologról beszélünk, a lényeg, hogy tudatos elmével nem tudunk hozzáférni.
Már az is nagy lépés, ha az önismereti munka során egyáltalán rájövünk, hogy van akadály, a feloldás azonban már más tál cseresznye. Teremthetünk bármilyen elszántan a fizikai világban, valójában csak azt tudjuk megsokszorozva létrehozni, ami lelkünk mélyén van. A szembefordított tükrök káprázat-világába mindig az vetül bele, amit beteszünk a két tükör közé, abból viszont minél szorgosabbak vagyunk, annál több (a képet Szepes Máriának köszönöm).
A megoldás, ha állhatatos munkával, a lélek és az érzelmek titokzatos, ismeretlen birodalmában járva szisztematikusan felfedezzük és feloldjuk a gátakat. Sokféle kitűnő módszer létezik, egyszerűbbnél egyszerűbbek. Többnyire az elszántság, a bátorság hiányzik. No és hogy túl soknak találjuk az árat, a munkát, amivel mindezért fizetnünk kellene.
Az ár itt szinte soha nem devizában értendő.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
