Szerdán is együtt áll még a Nap és a Merkúr, a Mérleg csillagkép jövő serpenyőjénél, a Kígyótartó kígyójának feje alatt.
Kommunikációnk, gondolati működésünk továbbra is a rejtelmek világa felé irányul. Foglalkoztatja ilyenkor az Isten gyermekét, hogyan lehet a mulandót lecserélni örök értékekre, mi különbözteti meg az istenit a profántól, mitől lesz egyetemes és tiszta egy idea.
Mindennapjainkban fontos szerep jut gondolati energiáink uralásának, irányításának.
Jóllehet mostanában minden ettől hangos, még mindig kevesen ismerik fel a valódi jelentőségét a gondolatokban rejlő erők összpontosításának, és (ennek következményeképpen) az ilyetén fókuszált erővel való tudatos cselekvésnek, teremtésnek, alkotásnak.
Ősz idején, a titkok birodalmában kirándulván sokszor hétköznapi valósággá válik, amit korábban lehetetlennek véltünk. Kézzelfogható tapasztalássá válik, hogy a rejtettnek hirdetett tudás mindig az orrunk előtt van, és hogy a valódi mágia az, ahogyan észrevesszük a hétköznapok jelmezében bujkáló isteni rendet.
Ebben a befelé forduló, mélyben zajló, kirakatmentes időszakban sokat meríthetünk (mind szellemi, mind érzelmi síkon) a tartalmas beszélgetésekből. Abból, ahogyan igyekszünk megér(in)teni egymást sokszor jóval túl a szavakon.
A titok nyitja a figyelem.
Pálcák a kézben, áldás az úton.