Pünkösd vasárnap jaj, de nagyon fontos lesz megint a bátorság, és az érzelmi erők uralása! Ez a nap filozófiai, világnézeti értelemben fogékonnyá tesz minket az igazság keresésére. Akkor járunk jól, ha lelkünk szavára hallgatunk – ebben is.
Soha, senki nem tudja kívülről megmondani, elmagyarázni, hogy nekünk, a saját életünkben hogyan jelenik meg, hogyan működik az igazság. Mindannyiunknak kellene legyen saját filozófiája, saját hitrendszere. Mindannyiunkban kellene éljen Istenről egy arckép, aprólékosan megfestve, élénk színekkel, részletgazdagon, és ezt a képet úgy volna jó megalkotnunk, hogy senkinek az isten-képét nem másoljuk.
Magyarul: szerintem zsákutca, ha elhisszük másnak, hogy Isten ilyen vagy olyan, ezt vagy azt parancsolja. Mert Isten mindenkihez máshogy szól, mindenkiben más virágot nevel. A Teremtő ideáját legjobban lelki ujjlenyomatként szeretném viszontlátni a világban. Ahogy a fizikai testünk ujjlenyomata egyéni és ismételhetetlen, ugyanígy kellene legyen a lelkünkben őrzött Isten-lenyomatnak is. Egyéni, megismételhetetlen vonásokkal, különleges színekkel.
És aztán a következő lépés, hogy mindenki tartsa tiszteletben mindenkinek a lelkében élő képet.
Lehet ragozni is, fokozni is, gyakorolni is.
Pálcák a kézben, áldás az úton.