Szakmabelieknek és műkedvelő asztrozófusoknak: az elkövetkező három napban a Vénusz-Plútó együttállás energetikája lesz markánsan érezhető, valamint kettejük Uránusztól kapott teremtő inspirációja.
Azoknak, akik ezt nem értették, de elég sok idejük van olvasni: az Isten szajhája című könyv gyakorlatilag ennek az égi helyzetnek a leképezése, kibontása a hétköznapi praktikum szintjén, mitológiai alátámogatásokkal.
És most azoknak, akik szeretnék végre megkapni a napi csillagmeséjüket:
A következő napok mély, sötét szenvedélyektől és haladó szintű energetikától súlyosak és gazdagok. Volt már ilyen, azonban egy segítő fényszög-kapcsolatnak köszönhetően most ki is tudjuk fejezni, meg tudjuk beszélni mindazt, ami a lelkünkben van. Beszélni tudunk mély érzelmeinkről, a bennünk zajló folyamatokról. Az egészen bátrak pedig kendőzetlenül beszélnek vágyaikról (legalább önmaguknak és az érintetteknek).
Egyszerre résztvevőként és megfigyelőként vagyunk jelen fontos eseményeinknél, ami különleges kegyelmi állapot. Sok megoldást kapunk a Fény születésének idejében. Az idei esztendő ajándéka (túl a minden évben megtörténő csodán) ez lesz.
A Fény születéséhez mindig szervesen hozzátartozik az új kezdet, valaminek a magasabb szintre emelése, hiszen ilyenkor ragadja magával a sötétség legmélyéről a Fényt a Turul, és szárnyal vele a égi magasságok felé. Ez az energetika hatja át azt a másikat, amiről alant szó van.
Kép: alphacoders.com (Morgan Le Fey)
Ha a hangulatot óhajtanám lefesteni, azt mondanám: képzeljetek el egy meleg, parfümpárás szobát sok bársonydrapériával, súlyos kárpittal, arany, mélybíbor és éjfekete brokáttal. Képzeljétek el a szinte tapinthatóvá sűrűsödő vágyat, a szenvedély torokszorító mámorát. Ha zene szól, annak is az érzékek korbácsolása a célja. És ha emberi hang hallatszik, az is csak mély, rekedt suttogás. Bujaság, kívánás és tengermély szexualitás rezeg a térben. Szembe jönnek, ránk nyitják az ajtót saját eltitkolt vágyaink, lelkünk mélyén lakozó eredeti késztetéseink. Egyéniségünk árnyoldala. A sötét királyok és királynők.
Amikor azt mondjuk: sötét, az nem egyenlő a gonosszal. Rengetegen keverednek ilyesféle fogalmi tévesztésekbe. Semmi nem válik rosszá attól, hogy sötét. A gyümölcsfán lévő termés sem rohad meg attól, hogy árnyékban van, vagy ráteríti köpenyét az Éjszaka. Az egyik fő szabályunk (elvünk, normánk) a „ne ítélj, hogy ne ítéltess”, de úgy teszünk, mintha ez az idea az élet dolgaira nem lenne érvényes.
A most érkező szent idő ráirányítja figyelmünket vágyaink fontosságára. Igen, megint és még mindig. (És ahogy eddig: vágyak alatt most is saját igaz, tiszta és valódi belső késztetéseinket értjük; a „most” alatt értjük pedig a sürgető idejét ezek felismerésének, nevén nevezésének és megélésének. Mivel pedig a koreográfia egyik szólótáncosa a Vénusz, az adekvát analógiából következően párkapcsolati, szexuálmötyörgéses és esetleg művészeti témája van az előadásnak.)
Azonnal pontosítok is kicsit. Valódi vágyaink ismerete nem fontos, hanem élet-halál kérdése. Ők ugyanis az iránytűk; mutatják az utat. Igaz küldetésünk útját, amelyet mi raktunk össze magunknak, egy magasabb tudatossági szinten.
Sokan érzitek már, hogy a világ változásban van, hogy MOST történik az átalakulás, ezekben a csodás napokban, hetekben. És hogy egyedül rajtunk múlik a végkimenet. Ezért hát jó, ha nem dobjuk oda a lovak közé a gyeplőt, hanem tartjuk erősen: szeretettel, de határozottan. Elérkezett az ideje, hogy újragondoljunk, újradefiniáljunk egy rakás fogalmat. Úgy mint bűnt, bűntudatot, ítéletet, felelősséget, hűséget, és hasonlókat. Ideje, hogy visszahelyezzük az örök értékeket az őket megillető helyre (úgy mint női energetika, férfi energetika, gyógyító szexualitás és hasonlók). Erőst itt az ideje, hogy kimondjunk bizonyos dolgokat (mert egynémely császár ugyanvalóst meztelen).
Mindez azért kell, mert ha ezeket a fogalmakat tisztáztuk, ha ezeket az érzéseket, érzelmeket megtisztítottuk, akkor indulhat valami egészében más, akkor lesz az „új” egyben „tiszta” és „igaz”. És ugye mindenkinek fontos, hogy a mostan születő dolgok már új és tiszta alapokon nyugodjanak?
Elérkezett az ideje, most van itt az ideje annak, hogy ráébredjünk: a szenvedély tüze is lehet tisztítótűz, a szexualitás csodája is megélhető spirituális változatban. Nem sorolom tovább, érezzétek meg.
Az eljövő napokban erre gazdagon adódik lehetőség.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
