Úgy tűnik, a racionalitás egész hétvégén a sarokba állítva szepeg. A töprengésnek és egyéb elmejátékoknak kapcsolati értelemben lehet szerepe, amikor átgondoljuk, hol is tartunk. Más szinten megélve ugyanezt: agyalni kezdünk, vajon kapcsolatainkban mennyi a ráció, választottunk logikai úton is megfelel-e terveinknek, jövőképünknek. És még ez sem megy jéghideg fejjel; ismét érzelemmel teli napokat élünk.
A művészi alkotásokban (a tánc és a zenélés is ide számol) megmutathatjuk lelkünket. Művészet lehet bármi, amit szívből, tökéletes odaszánással végzünk.
Bettie Boner: Geisha
A hölgyeknek, akik már tapasztalták, milyen érzés kifejezetten női energiákat működtetni, vegytisztán nőként élni, ez a pár nap paradicsomi lehetőségeket kínál.
Csak pár pillanatig ijesztő, ha nem működnek a régi sémák, hiszen minden fejlődési lépcső beépített tartozékként hozza magával a kapcsolódó eszköztárat, amelyekkel magasabb szinten oldhatók meg a feladatok.
Az urak számára is csak addig rémisztő az elemi erővel megnyilvánuló női energia, ameddig meg nem érzik, milyen átengedni magukat bizalommal, hittel. A női lélek működése, csodatételei a férfias megoldásokhoz képest mutatják valódi kontrasztjukat.
A két működés, két megközelítés közötti különbség akkor üvölt igazán, amikor a finom, érzékeny erő, az intuíció is kiszabadul a morális ketrecből, játékteret kap, egyenlő esélyekkel indul. Amikor a férfi nem félelemmel, hanem kíváncsi figyelemmel, feloldódó bizalommal képes elfogadni, történni engedni azt, ami természete szerint történni akar.
Itt az idő, hogy a hölgyek újratanuljanak nőként funkcionálni, az urak pedig megtanulják ezt félelem nélkül, örömmel fogadni.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
