Ez az este a december 8-i tematikus nap ráhangolójának is felfogható, de magában is értelmezhető. Évek óta hallom másoktól, és tapasztalom saját életemben, hogy amikor valaki elindul a spirituális útnak nevezett mókában, az emberi kapcsolatainak többsége drasztikusan átalakul.
Ennek magjában persze az van, hogy az önismeret megbízhatóan maga után vonja a személyiségben lezajló fejlődést, változásokat, és ha a környezetünk nem változik, ennek mindenféle érdekes és izgalmas következménye van.
Igen ám, de hogyan lehet jól kezelni, amikor valakivel (akivel mondjuk 40 éve barátok vagyunk) hirtelen elfogynak a közös témák? Hogyan lehet kezelni, amikor idegenné válik a biológiai családom? És muszáj-e hivatalból szeretni a szülőket, testvéreket? Mi van olyankor, amikor a barátok eltűnnek, és légüres térben találom magam? Hogyan lehet feldolgozni, ha életem szerelme elidegenedik az önismereti folyamat eredményeképpen? Mi van, ha mindenki hülyének néz és elkönyvelik, hogy szektás lettem (esetleg meg akarnak menteni önmagamtól)?
Egyáltalán KIT nevezhetek valóban barátomnak? És mit csinál az ember, amikor a bábállapot kellős közepén ráadásként még egyedül is érzi magát?
Hogyan lehet beengedni az adott energetikai állapotunknak megfelelő társainkat? Milyen félelmek és generációs minták akadályozzák a boldog, szabad kapcsolódásokat?
Hogyan értelmezhető a befogadás-táplálás-elengedés szeretethármasa az emberi kapcsolatokra vonatkoztatva?
Ezekről tervezek mesélni, és minden egyebet megbeszélünk, amit kérdésként magatokkal hoztok. Az alkalom első részében – a szokásos menetrend szerint – beszélgetés zajlik, a második részben a témát támogató, megkönnyítő irányított vizualizációs gyakorlatra kerül sor.
Részvételi díj: 4.500,- forint