fbpx

Blog

Manifesztálni igenis trendi!

A keddi nap lelki értelemben az összegzés igényét hozza el, mégpedig olyan összegzését, amely kivezet abból a helyzetből, amibe beleragadva érezzük magunkat. Ezzel a késztetéssel kéz a kézben jár a visszavonulásra, magányra, elmélyülésre való törekvés. Ahhoz, hogy megérthessük életünk tanító helyzeteit, kell, hogy ismerjük saját mélységeinket és magasságainkat. Kell, hogy ismerjük jó és rossz tulajdonságainkat, mert ezeken keresztül vezet az út a tudatossághoz.

Tanuljuk meg, hogy lényünk sötét oldala is hozzánk tartozik, és azért van, mert hozzá képest látszik igazán kontrasztosan a napsütötte terület. Különben is: a sötét nem rossz, ahogy az alvilág sem pokol. Erről még később lesz szó.

140304Teremtő energiáink stabilan állnak a fizikai síkon és anyagba hívják álmainkat. Kapcsolataink, érzelmi kötődéseink képesek gyümölcsöket hozni az anyag világában. A mi feladatunk arra ügyelni, hogy cselekedeteinkben mások érdekeit, boldogulását is tartsuk szem előtt. Hogy az anyagi sík ne a cél legyen, hanem eszköz, vagy mellékterméke egy örömteli, teremtő folyamatnak.

Másik aspektusa ennek a különös hétkezdetnek, hogy bombáznak minket a zseniális gondolatok és szabadságot hozó, ingerlő lehetőségek. Sokan kérdezitek az utóbbi időben, hogy mi jelenti a szabadságot, miből lesz anyagi bőség. Mindannyiunk számára mást jelent a szabadság is, az anyagi bőség is. De mindenkinél nagyon hasonló az érzelem, ami a megoldást kíséri. Amit szerelemmel végzünk, amibe belefeledkezünk úgy, hogy enni-inni is elfelejtünk, az lesz a jó irány. Igen, lehet ilyen a szerelem is. Van úgy, hogy maga a párkapcsolati értelemben működő szerelem tesz minket szabaddá. A jól működő kapcsolatok ismérve, hogy társunk szárnyakat ad, inspirál. Lovat ad alánk ahelyett, hogy kifogná a szelet a vitorlánkból. Örül, ha sikeresek vagyunk, és türelmesen végigbeszéli velünk ötszázadszor is, hogy miért van sikerre ítélve, amit összeálmodtunk és miért nem tudja a kerek világon senki nálunknál jobban létrehozni, megvalósítani, véghezvinni.

Mert néha, nagyon ritkán, megtörténik, hogy pillanatokra elfelejtjük, hogy mi uraljuk életünket. És akkor jól jön valaki, aki emlékeztet.

Pálcák a kézben, áldás az úton.

 

Rajz: Alfred J. Smuskiewicz