fbpx

Blog

Tennivalók a holnapért

Az esti órákban a Vénusz átlép a Nyilas jelébe. Kapcsolati szinten a spiritualitás és a lelkiség az elkövetkező hetekben sem szűnik meg fontosnak lenni, plusz árnyalatként viszont érkezik már az igazság, a becsület kérdésköre; indulhatnak a különféle háklik ebben a témában. Nem (feltétlenül csak) a jogosság irányában, hanem az egyetemes, emberi igazságok játékterein.

Kép: alphacoders.com (Loreley's Longing)

Kép: alphacoders.com (Loreley’s Longing)

Valamikor ki kell ugyanis mondani, hogy az erkölcs sokszor köszönés nélkül ballag el az isteni igazság mellett. Hogy az emberek által foltvarrott etikai kódexek szánalmassá ványadnak, amikor felvesszük a Szeretet Fényének szemüvegét, és ezen keresztül szemléljük végre életünket (ahogy kezdettől fogva kellett volna). A tanulópénznek itt is két oldala van. Egyfelől ugye ott vannak a hatalmas igazságtalanságok, megcsalatások, kihasználások és hasonlók, melyeket mi szenved(t)ünk el. Nem is kérdés, hogy sosem szolgáltunk rá ezekre, és mindig a külvilág lényei a gonoszak és ostobák.

Haladóknak szolgál az érem másik oldala: azok a tévmozgások és félreérzések, amelyeket mi hajt(ott)unk végre. Amikor nem figyel(t)ünk oda, nem gondol(t)unk bele, egy-egy cselekedetünknek milyen következményei lehetnek. Amikor közönybe burkoltuk kényes önhittségünket, és nem vettük észre, hogy a másik embernek az elsóherkodott ölelés, a megspórolt két jó szó az éltető levegőt jelenthette volna.

A vasárnap tálcán kínálja az alkalmat, hogy elvégezzük számvetéseinket. Kell bátorság a szembenézéshez, hiszen kevés lélek akad, akinél ne lenne valahol, valamely egyenleg sűrűn deficites. Azonban mielőtt az öngyűlölet mocsarában merülésnek indulnánk, gondoljunk arra, hogy a Nap már a Mérleg csillagkép jövő serpenyőjénél jár. Vagyis: mostani cselekedeteinkkel a jövőre hatunk.

Más szavakkal: azzal, amit most teszünk, a jövőnket könnyíthetjük. A szintén errefelé sertepertélő Szaturnusz pedig azt üzeni nekünk, hogy cselekedjünk MOST. Tegyük meg, amit szívünkben érzünk, MOST. Itt az idő. Nem töprengeni, nem tervezgetni, hanem megtenni. Most. Nem jövő héten, nem a következő hónapban, vagy az egyik későbbi inkarnációban. Hanem most. Most. Most. A fizikai síkon. Nem elég, hogy a másik érzi, mert többnyire nem érzi. Nem elég, hogy úgyis tudja, mert vagy nem tudja, vagy elfelejti.

Mondjátok ki, Kedvesek. Keressétek meg, hívjátok el, öleljétek át. Akár kérjétek bocsánatát. Ha a létezést árvának és sötétnek érzitek Nélküle, mondjátok el Neki. Hadd tudja. A büszkeség nem azt jelenti, hogy a sérüléstől félve élet-halál dolgokat hallgatunk el.

Tegyétek meg, amiről érzitek, hogy megteendők vagytok. Most. Mindig MOST.

Pálcák a kézben, áldás az úton.