Vasárnap hajnalban a Vénusz átlép a Halak jelébe. Habár csillagképi értelemben továbbra is a Vízöntőben halad, tehát kapcsolatainkban továbbra is meghatározó motívum lesz a szabadság(ra való törekvés) és a gubancok tisztázása, adott esetben a különlegesség, szokatlanság és járatlan utak keresése, a Halak jele okán belép a képbe az álmodozás, idealizmus.
Magas szinten ez persze jelentheti az egység megélésének vágyát és képességét a kapcsolatainkban, valamiféle mély lelki szövetséget, kötődést, ami – bármennyire is úgy tűnik olykor – nem mond ellent a szabadság fogalmának. A szexuális élményeinkben könnyebben tetten érhető misztikus vonulat hatására elfordulhat, hogy párkapcsolati vonalon indulunk el befelé, önnön lelkünk és mélységeink titokzatos, varázslatos birodalma felé.
A Neptunusz uralma alatt közlekedő Vénusz hatása hajlamossá tehet az idealizált kapcsolatok piedesztálra emelésére. A nem-cselekvésre, mégpedig olyképpen, hogy tátott szájjal-szemmel bambulva várjuk a Tökéletest, a TeljesenIgazit, és a ködfátyol takarása okán elmulasztjuk a kínálkozó alkalmakat. Értem, hogy a plátói, álomvilágban élt kapcsolatoknak megvan az a kellemes tulajdonságuk, hogy nem járnak sem elutasítással, sem sérüléssel, de például a másik hátába simogatott vaníliás masszázsolajjal sem járnak, továbbá a társunk ajkának érintése is elmarad a belső combunk érzékeny, finom bőréről.
Az álmodozással minden rendben (sőt!), ám olyankor érdemes eltöprengeni a hasznosság felett, amikor álmaink veszik át az uralmat, amikor az ideák felhőibe menekülvén szándékosan elutasítjuk a szembenézést azzal, hogy földi életünk mindeközben jogosan kaphatná a „tájkép csata után” címet.
Vajon kit csapunk be, amikor elutasítjuk az élet megélését?
Elárulom az élet Nagy Misztikus Titkainak egyikét.
…
Figyeltek?
Sok lehetőség van. Mindig. Végtelen variációban.
Gyakran azért nem kezdünk valamibe, mert az a képzetünk, hogy egy nekifutásunk van (mint az ejtőernyőzésnél), és ha azt elszúrjuk, akkor soha többet ebben az életben. Vagy elsőre tökéletes, vagy az egész életünk átmegy felajánlásba az Elb@szottság Angyalának.
Hát a túrót.
Pálcák a kézben, áldás az úton.