Néhány napon át most a gondolati erő játszik nagyban. Nagyon nagyban.
Az erő, melyet lelkünk feneketlen mélységeiből tudunk felszínre hozni, segít kigondolni, mit kellene már megtennünk ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon életünk. Akinek ilyesmivel általában gondja akad, azt is sikeresen létbetöprengheti, mi kell ahhoz, hogy anyagi értelemben elkezdődjön (vagy felgyorsuljon) a fejlődés.
A most elvetett gondolat-magok a spiritualitás talaján is gyorsan szárba szökkennek, plusz ideje van a bőségvarázslatoknak is.
Az embernek alapértelmezett funkciója szerint nem kötelező megtapasztalni sem a félelmet, sem a fájdalmat, sem a szűkösséget.
Ezeket úgy választjuk időközben, vagy szemfülesen becsusszannak figyelmetlenségünk résein.
Kedvesek, a tudatosság ezért buli. Mert ahol tudatosság van, nem csusszan a vis maior befelé.
Pálcák a kézben, áldás az úton.