Csütörtöktől néhány napig ismét lehetőséget kapunk szembenézni belső világunk mélységeivel. Ehhez szerintem a legfontosabb információ, hogy az alvilág és az ösztönvilág nem jelent automatikusan „rossz” és „gonosz” dolgokat. Hanem olyan dolgokat jelent, amelyek eddig nem kerültek napvilágra. Rejteznek. Titokban vannak.
Kép: dailymail.co.uk
Igen, talán az ítélet később rossznak bélyegzi őket. De kell, hogy értsük: függetlenül attól, milyen előjelű címkét tenne rájuk a rendszerező elme, attól ezek a minőségek még ott vannak. Attól, hogy nem veszünk róluk tudomást, még dolgoznak a mélyben. Tudatalattiba, illegalitásba való száműzésükkel csak azt érjük el, hogy ellenőrizetlenül fejtik ki hatásukat (sok esetben ellenünk, a tudatos elménk által áhított célok ellen), rendszerint sokkal hatékonyabban, mint kényelmes lenne.
Hosszabb távokon az ember úgyis rájön magától (vagy rápofozza a Sors), hogy örökké lehetetlen futni a démonok elől. Valamikor meg kell majd állni, megküzdeni, nevükön nevezni, szövetségessé tenni őket.
Na jó, hát lehet, hogy nem a mostani életünkben még. A választás szabad, menekülni is szabad, homokba dugni is szabad a fejünket.
Más kérdés, hogy a homok a fejbőrön sokszor kellemetlenebb, mint a szemellenzőbe menekülést kiváltó inger maga. De rendben van ez is. Az árnyékbox manapság népszerű sport, tehát biztosan hasznos.
Vicceltem.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
