Kép: alphacoders.com
Keddre virradó éjjel álmaink a lélek szabadságáról üzennek. Kedden (és még jó sok napon át) konkrét segítséget kapunk ahhoz, hogy lelkünk mélyén lakó vágyainkat megéljük; hogy álmainkat fizikai formában megvalósítsuk itt, az anyag világában.
A befejezés spirituális lényegének megértésén és felismerésén túl mostanában arról is tanulunk, hogyan lehet a nemes ideákat megvalósítani. Sokszor lehet hallani, hogy álmodozásból nem lehet megélni. Pedig szerintem csupán nézőpont kérdése úgy dönteni, hogy megvalósítjuk álmainkat ezen a bolygón.
A befelé figyelés most különös erőkkel ajándékoz bennünket. Ideje van megállni egy pillanatra, és elvégezni az összegzést, számvetést. Az eddig elvégzett munkáinkra rálátva, az elmúlt időszakot összegezve kapjuk meg azt az erőt és lendületet, amire szükségünk lesz a következő etap feladataihoz. Igen, a múltból is meríthetünk energiát. A sokféle lehetőség közül az egyik legkönnyebb, ha megnézzük, mi mindent valósítottunk meg, és mi volt az, ami visszatekintve sokkal egyszerűbbnek látszik, mint amikor még csak a sejtelmes jövő részét képezte.
Házi feladat haladóknak: gondolkodjatok el azon, mennyi mindenről jelentjük ki, hogy lehetetlen és/vagy képtelenség. Általában sokkal azelőtt, mielőtt akár azt megengednénk magunknak, hogy eljátsszunk a gondolattal: hogyan történne, ha nem volna lehetetlen?
Az emberiség zömének természetes állapota jelenleg a sopánkodás és félelem. Közben egyre többen vannak a bolygón, akik nap nap után valósítják meg a megvalósíthatatlant.
Lásd még Muhammad Ali tökéletes megfogalmazásában: „A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.”
Pálcák a kézben, áldás az úton.
